Zágráb - Horvátország

{{dataItem.MinPrice | forint}} FT-tól {{dataItem.MinPrice | forint}} {{dataItem.DiscountPrice | forint}} FT-tól

{{dataItem.Name}}

    |

{{dataItem.CountryName}}
{{dataItem.RegionName}} / {{dataItem.CityName}}
{{dataItem.Class}}
{{dataItem.Boards}}


Fontos tudnivalók: Zágráb



 

1991 óta az önálló Horvátország fővárosa. a Medvednica-hegység déli lábánál, a Száva partján helyezkedik el az ország északnyugati részén. Lakosainak száma kb. 1 millió. Neve a "za grebom potoka Medvesčaka" helymeghatározásból rövidült. Jelentése: a Medvesčak patak partja mögött. A mai főváros területe már az őskorban is lakott volt, de a terület benépesülése csak a római korban kezdődött el ténylegesen. A rómaiak által Andautoniának nevezett város fontos kereskedelmi központ és kikötő város volt. A horvátok a 6. században foglalták e a területet.
A zágrábi püspökséget Szent László király alapította. Egyes vélemények szerint 1091-ben vagy előtte, míg mások szerint 1093/94-ben. Az ő nevéhez fűződik a Szent István-székesegyház felépítése a Káptalandombon.
A Felsőváros Zágráb történelmi központja, főtere a Szt. Márk-tér. Itt található a parlament, a Szábor és a városi közgyűlés. A téren áll a 14. században gótikus stílusban épült Szt. Márk templom. Az egykori klarissza kolostorban (17. században épült) kapott helyett a Zágráb Városi Múzeum. A Káptalandombon lévő katedrális a zágrábi érsekség központja. Mária Mennybemenetele Székesegyház néven is ismert.
A 19-20. század fordulóján épült ki a városiasodott, modern Zágráb központja, az Alsóváros. A városrész főtere a Jellasics bán-tér. Itt található az 1866-ban állított Josip Jelačić bán szobra, amit Anton Dominik Fernkorn készített. A téren található a Kolmár-palota és a Rado-ház. A tér nyugati oldalánál indul Zágráb legismertebb bevásárló utcája, az Ilica.
A zágrábi állatkert a városközponttól keletre, a Maksimir negyedben található. A főváros legnagyobb színháza a Horvát Nemzeti Színház.